VKF VII. – A nyaralás íze

Chilii izgalmas kiírása alaposan elgondolkodtatott és rengeteg emléket hozott felszínre. Ahogy végig(v)ettem magamban a nyaralások ízélményeit , rá kellett jönnöm, hogy a legmélyebb benyomást sokszor a legegyszerűbb ételek teszik, mert akkor, ott, az adott körülmények között valamitől felejthetetlenné válnak. Így maradt meg bennem örökre annak a kakaós palacsintának az íze, amit kb. 9 évesen egy siófoki táborozás alkalmával ettem egy eldugott kis büfében, ahova tilos volt kiszöknünk. Életem legjobb palacsintája volt. De palacsintával mégsem indulhatok, így tovább kutattam emlékezetemben, és végül egy másik balatoni emlék mellett döntöttem.

Néhány évvel ezelőtt hajóval átmentünk Badacsonyba és beültünk hűsölni Szeremley Huba  Szent Orbán Pincészetének lugasába. Ott rendeltem ezt az egyszerű, de nagyon friss salátát, és szemelt rizlinget iszogattam hozzá. A rizling azóta is nagy kedvenc, a salátát pedig erre az alkalomra rekonstruáltam, szerintem érdemes volt.

Kecskesajtos uborkasaláta

Hozzávalók:

1 csomag salátamix

kígyóuborka

fokhagymás kecskesajt

olívaolaj

balzsamecet

frissen őrölt fekete bors

pirított barnakenyér

Az uborkát meghámozzuk, magját kivágjuk, húsát apró kockákra vágjuk. A sajtot egyszerűen felkockázzuk. A salátamixszel megágyazunk egy nagy tálon, a sajt- és uborkakockákat vegyesen rászórjuk, meglocsoljuk olívaolajjal és balzsamecettel és borsot tekerünk rá.

A fotó kedvéért a sajt egy részét  kivájt uborkakarikákba töltöttem, de sietős hétköznap nem bíbelődnék vele.

Pirítós kenyérrel és fehérborral kínáljuk.

2007. aug. 3. 7:00 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Saláta, VKF!
Címkék: balzsamecet, kecskesajt, salátamix, uborka