Azt eddig is tudtam, hogy könnyen lelkesedő típus vagyok, és ami érdekel, abba nagy erőkkel vetem bele magam. Mégis mikor elkezdődött a nagy fagyihadjárat (lsd. Hedonism és Chili vonatkozó műveit), abban a biztos tudatban olvasgattam a posztokat, hogy engem ugyan rá nem vesznek, hogy fagyigépet vegyek, így is tele már a konyha, meg egyébként is, nem vagyunk azok a fagyifaló típusok. Még élénken élt az emlékezetemben az a szocialista időkben vásárolt fagylaltkészítő gépezet, mely aztán évekig porosodott szüleim kamrapolcán. Működés közben ugyanis a fagyasztószekrényt résnyire nyitva kellett hagyni, és ez már akkor sem tűnt a legenergiatakarékosabb megoldásnak. Szóval immunitásom biztos tudatában olvastam, szívtam magamba a sok információt.
Arra azonban nem voltam felkészülve, hogy Ana egyre-másra pakolja föl a gusztusos fagyikat, és olyan kedvvel ír róluk, hogy attól még én is ellágyulok. Szóval befészkelte magát a gondolat, hogy mégiscsak jó móka ez a fagyi, megemlítettem férjemnek is, aki nagy kütyümániás, és kedvenc műfaja a használati utasítás. El lehet képzelni, mekkora ellenállást tanúsított. Még aznap beszereztem a gépet, egy csinos kutyust kék fülekkel. (lsd. lejjebb)
Az első fagyi Chili karamellafagyija lett, tekintettel jó uram ízlésére, de nem bántam meg, isteni. Nem hittem, hogy a só ennyit dobhat rajta, de tényleg szuper.
Viszont aki hasonló vállalkozásba fog, számoljon a következményekkel, miszerint nemcsak fagyikat fog gyártani nyakra-főre, de a megmaradó tojásfehérjékkel is kell kezdenie valamit, tehát egyenes út vezet a fagyigéptől a csókok, szuflék, fehérpiskóták nem éppen fogyókúrás világába. Ami meg a családi békét illeti, nálunk azóta újra és újra fellobban a vita arról, hogy milyen fagyi készüljön, mert persze ebben az ízlésünk még véletlenül sem egyezik.

Karamellfagyi
(Chili és Vanilia receptje)
Hozzávalók:
10 dkg és 3 ek. kristálycukor
2,5 dl tejszín
2,5 dl tej
5 tojássárgája (csak 3-at tettem bele)
nagy csipet só
1 kk. vaníliakivonat (1 cs. vanilincukor)
Először a 10 dkg kristálycukrot egy közepes méretű lábosban, kis lángon, kevergetve karamellizáljuk 1 ek. vízzel. Akkor jó, ha szép borostyánszínű. Ekkor hozzáöntjük a tejet és a tejszínt, ettől meg fog keményedni az edény alján a karamell. Addig főzzük, míg ez a réteg teljesen fel nem olvad. Közben a tojássárgákat a 3 ek. cukorral robotgéppel habosra keverjük, majd lassan, óvatosan, folyamatosan kevergetve hozzáöntjük a karamellás tejet. Visszaöntjük a lábasba, sózzuk, vaníliát teszünk bele és folyamatosan kevergetve főzzük néhány percig, míg besűrűsödik egy kicsit. Hideg vízbe állítva lehűtjük, néhány órára vagy egész éjszakára a hűtőbe tesszük. Ezután a többit a fagyigépre bízzuk.


















Az erzsébeti Intersparban tegnap volt még jó pár. Jó szívvel ajánlom ezt a márkát. Minden tud, amit a “nagyok”.
Vasedényben vettem az elsőt, de a Pipa utcaiban már nem volt. A többiben meg lehet próbálni. Illetve a Metro áruház.
Szerencsém volt, a 2. helyen kaptam. Először az europarki Saturnban próbálkoztam, ott épp nem volt egy fajta sem, aztán átmentem az Intersparba, ahol többféle is volt. A többi 8000-9000 ft körül mozgott, annyit nem akartam rá kiadni, ezt a márkát meg Ana is ajánlotta, így megvettem 5000-ért. Még volt belőle egy rozzant példány. De gondolom a többi Intersparban is van. Sok sikert!
Kedves Vú!
Jelelnleg én is fagyigép után áhítozom, de kis családom még nem tudott meglepni vele,mert nem kaptak a nagy nevű helyeken. Te holvetted a tiédet? Köszi!
Ugye, hogy ugye? Kell az a fagyigép, nem kérdés! Ne hagyd ki a repertoárból a friss gyümölcspépből és tejszínhabból készült parféjellegű költeményeket se!
Jól tetted, fagyigép nélkül nem is nyár a nyár (és a többi évszakban is nagyon hasznos, persze
).
Nekem egy tizenvalahány éves philips van, de jól bírja a strapát. Az első fagyikészítés után rögtön beszereztem hozzá egy pót hűtőtartályt, az általad leírt okokból – azóta viták elkerülve.
Jé! Egyforma gépünk van!
Nagyon meghatódtam ám. A hormonjaimtól, most állandóan bőgök.
Nagyon örülök, hogy beszippantott az örvény. Sokkal egészségesebb és jobb, mint a bolti. Én a fehérjékből már kétszer készítettem mandulás puszedlit és cantuccinit ajándékba. Nem a mi fenekünk nőtt tőle…