A recept a kiskőrösi helyi lapból származik. Az egyik interjúban egy nagymama, Eszti néni árulta el az olvasóknak, mit szokott sütni az unokáinak. A recept megtetszett édesanyámnak, és kipróbálta. Az eredmény a képen látható. Annyira ízlett a családnak, hogy muszáj róla posztolnom, még ha nem is én csináltam. De az eltüntetésében aktívan vettem részt…

Diós koszorú 

Hozzávalók 2 koszorúhoz:

A tészta:

50 dkg finomliszt
csipet só
csapott ek. fahéj
2,5 dl tej
3 dkg élesztő
10 dkg cukor
10 dkg lágy vaj vagy margarin
2 tojás

A töltelék:

12 dkg vaj
15 dkg cukor
15 dkg őrölt dió
pici fahéj
2 ek. liszt

A tetejére:

1 tojássárgája
aprított dió

A tésztához az élesztőt a langyos, cukros tejben felfuttatjuk. Egy tálba szitáljuk a lisztet, elkeverjük a sóval, fahéjjal, a közepébe mélyedést készítünk, beleütjük a tojásokat, belemorzsoljuk a vajat, hozzáadjuk a maradék cukrot és beleöntjük a felfuttatott élesztőt. Az egészet kicsit kézzel összemorzsoljuk, aztán jöhet a robotgép dagasztókarja. Miután kitartó dagasztással tésztává formáltuk, meleg helyen, letakarva kelesztjük.
Amíg a tészta kel, elkészítjük a tölteléket. Ehhez felolvasztjuk a vajat, elkeverjük a cukorral, dióval, a fahéjjal és a liszttel.
Miután a tésztánk szépen megkelt, téglalap formára kinyújtjuk és rámorzsoljuk a tölteléket (ekkorra a vaj ugyanis kicsit már megdermedt és morzsalékos). A hosszabb oldalánál feltekerjük, kör formájúra alakítjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. Egy nagy sütőlap két sarkában pont elfér a két koszorú. Megint kelesztjük, majd 16 egyenlő részre beirdaljuk. Tojássárgájával megkenjük és aprított diót szórunk rá.
Előmelegített sütőben mérsékelt lángon kb. 40 percig sütjük (tűpróba).