Kínai fűszerkísérleteim sorában most a csillagánizs következik. Bajban vagyok kicsit ezzel a fűszerrel, mert a szakácskönyvek inkább illusztrációnak használják szép formája miatt, de kevés receptben szerepel hozzávalóként. Tudom, hogy a kínaiak szívesen teszik szárnyasból és sertésből készült ételeikbe és egyik alkotórésze az ötfűszer keveréknek is.
Mivel tegnap nem sok időm volt, kísérletező kedvem annál inkább, egy egyszerű, de szemet gyönyörködtető étel mellett döntöttem: választásom egy kínai hideg előételre esett, amit érdekes külseje miatt neveznek márvány- és porcelántojásnak is, kevésbé költői neve a teatojás.

Hozzávalók:
6 tojás
2,5 kk. só
5 kk. szójaszósz
1-2 db csillagánizs
2 gr fekete teafű
A tojásokat keményre főzzük, hideg vízzel lehűtjük, héjukat óvatosan megtörjük, de a tojásokon hagyjuk. Az ízesítőkkel együtt hideg vízbe rakjuk őket és 2-3 óra hosszat kis lángon főzzük. Utána min. 10 óráig állni hagyjuk, majd megtisztítjuk őket és apróra vágott zöldhagymával és az alábbi szósszal tálaljuk.
A szószhoz:
1 ek. szójaszósz
1 ek. fehér borecet
1 kk. cukor
3 kk. víz
2 kk. fehérbor
1 ek. ketchup
Az eredmény szerintem nagyon mutatós, de hétköznapokon egy egyszerű főtt tojást is fel lehet dobni a szósszal és a zöldhagymával.


















Tycho, sajnálom, nem tudom, mi lehetett a gond. Talán amikor megtörted, nem szakadt át a belső hártya? Az ízében nem sok különbség van, ez inkább esztétikai élmény és a mártogatós szósz ad hozzá az ízélményhez.
Nekem teljes kudarccal végződött a tojásolás, egyáltalán nem lett márványos, illetve a tojás felületén lévő hártya egy egészen kicsit igen, na de az lejön a pucoláskor. Csak a nagyobb felületű héjdarabok belsején látszottak csíkok. Az ízében sem érződött semmi, egy szokásos főtt tojás. Pedig minden lépést az előírtak szerint követtem.